Elválás a Nővéremtől
Veled osztottam meg minden titkomat,
Neked meséltem el örömömet és bánatomat.
Te szorítasz magadhoz amikor elbúcsúzunk,
Azokban a perceken elnémul a hangunk.
Szemeid könnyesek akár az én szemem,
Arcod szomorú, karod szorosan ölel.
Szívem sajog, marasztalna-ne menj el.
Ott állunk szótlanul, két felnőtt testvér
Közös gyermekéveink régen a múlté.
Elmúltak az együtt töltött évek talán végleg,
De őrzöm belül minden egyes emléked.
Állunk még néhány másodpercig csendesen,
A búcsúszavak elhalnak, s elmész nélülem.
Mégis bennem maradt két szó: Szeretlek Nővérem!
03.28.2009.
Írta: K.D.V.