Visszatekint a múlt

Elmúlt percek, nappalok és éjszakák,

Tovatűnt hetek, hónapok, emlékek lettetek.

Ha eszembe jutsz, ma is fájdalom jár át

És nem tudom, mikor jön el az idő, mikor feledek.

Reményekkel élek és várlak még Téged;

Bár sejthetném, hogy mit tartogat számomra az élet!

Őrzöm még titkon kopott fényképed,

S néha még álmodom éjszakákon át Veled.

Felbukkan egy arc, mit úgy szerettem egykor

És szívdobogva kereslek a tömegben,

De csak vágyam csalta elém régen látott arcod,

Képzeletem festette elém, amit szívem szeretne.

Ha meghallom neved letaglóza állok némán,

Mint kisgyerek, kit anyja elhagyott.

Újra felizzanak a régi sebek, amiket magad után hagytál

És pár pillanatra újra Veled vagyok.

S a percek megint elillannak, egyedül maradok.

Könnyeim mossák bőrömet, egy- egy emlékképet,

Míg szívem belefájdul; talán meghalok.

De nem. Régen belehaltam már. Ez most már egy másik élet.

Újak most a ruhák, másak a díszletek,

Velük változtam én is miután ismét élni kezdtem.

Azóta nem tudom élsz-e még, mi történik mostanában Veled.

Nem érint és nem nyúl utánad többé a kezem.

Csak egy sóhaj hagyja el ajkamat,

Éjszaka pedig egy tekintet kísér, míg fel nem ébredek.

A köteléket erőnek erejével elvágtam,

De a szívem nem tudom becsapni, nem felejt.

                                           Írta: K.D.V.

Oldal: Visszatekint a múlt (Új!)
Yana-Verseim és regényeim - © 2008 - 2024 - yana.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat